Gyakran Ismételt Kérdések

Az új Ptk. által törvény tiltja a jogellenes károkozást. Minden károkozás jogellenesnek minősül, kivéve pár, a jogszabályban felsorolt esetet. A károkozó pedig köteles az általa okozott kárt megtéríteni. (6:518. -520. § ) A kártérítési felelősség szabályai szerint a sérelemdíjra való jogosultsághoz elég a jogsértés tényét bizonyítani. Ezen kívül további hátrány bekövetkezését bizonyítani nem szükséges.

Mindezek alapján a közlekedési és egyéb balesetek vétlen résztvevőinek joguk van kártérítési igényüket érvényesíteni.
A felmerülő károk sokrétűek lehetnek, alapvetően vagyoni károkról (dologi) van szó, valamint az új Ptk. megszüntette a nem vagyoni kár jogintézményét, a személyiségi jog megsértésének szankciójaként pedig a sérelemdíjat vezette be [2:52. §].

Fontos még meghatározni a baleset vétlen résztvevőinek körét:
Közlekedési balesetben sérülhetnek gyalogosként, kerékpárosként, vezetőként, utasként (autóban, buszon, villamoson, stb.), de akár a közlekedési balesetben elhunyt közeli hozzátartozójuk elvesztése miatt is sérelemdíjra lehetnek jogosultak.

Munkahelyi balesetnél munkavégzés közben, munkába menet üzemi baleset is gyakorta megesik. Sajnálatos módon a baj nem válogat, így egyedi, egyéb balesetek is megtörténnek.

A fenti esetekben a Jogos Kártérítés Kft. segítséget nyújt és a jogérvényesítés által megszerzi a károsultat megillető jogos kártérítést.

A kártérítés egy összegben, vagy akár járadékként is megállapításra kerülhet. A sérelemdíj csak egyösszegű kártérítés lehet. Minden káresemény sajátos, általában az alábbiak érvényesíthetők:

1. balesetben sérült, vagy tönkrement ingóságok térítése. (pl. gépkocsi, sérült ruházat, eszközök, stb.)
   Az ingóságok térítése általában számla ellenében, vagy egyéb bizonyító erejű dokumentum alapján valósul meg.
2. indokolt kiadás (bérgépjármű, gyógykezelések, gyógyszerköltség, ápolás és gondozás költsége, háztartási és ház körüli kisegítő költsége, látogatás költsége, közlekedési többlet, rezsi többlet, szakmai átképzés költsége, stb.)
   A fenti kiadások indokolt esetben, az életszerűség figyelembe vételével kerülnek térítésre.
3. keresetkiesés, elmaradt haszon
   A táppénzes időszak tartama alatt, vagy indokolt esetben a teljes gyógyulásig az átlagkereset és a táppénz közti különbözet kerül térítésre, hogy az eredeti állapotot lehessen helyreállítani.
4. járadék Egy meghatározott időre, vagy akár élethosszig tartó rendszeres juttatás, amit különböző jogcímeken lehet érvényesíteni (tartáspótló járadék, rehabilitációs járadék, fokozott erőkifejtéssel végzett munka járadéka, stb.)
5. kamat – A baleset időpontjától a megítélt kártérítési összeg után a kártérítés fizetésére kötelezett szervnek kamatot is fizetnie kell.
6. sérelemdíj – A sérelemdíj összegét befolyásolja a károsult életének tartós elnehezülése, a lelki és fizikai fájdalom (ami a sérülések elszenvedéséből fakad), esztétikai károsodás. A kórházi kezelések időtartama és a beavatkozások súlyossága, a maradandó fogyatékosság vagy egészségkárosodás beállása. Lelki problémák és betegségek kialakulása, súlyosbodása (pl. poszttraumás stressz, depresszió, stb.) Közeli hozzátartozó elvesztése esetén az elhúzódó, tartós és kóros gyászreakció.
   Mindezek befolyásolják a sérelemdíj összegét és az eset megítélését.

A kártérítés célja a károsultat ért hátrányok kiküszöbölése és az eredeti állapot helyreállítása. Személyi sérülésnél a gyógykezelés, rehabilitáció költsége számszerűsíthető, azonban az elszenvedett sérülés kompenzálására fizetett sérelemdíj összege már nem ilyen könnyen megállapítható. A sérelemdíj összege függ az elszenvedett hátrányok mértékétől és a károsult életére való negatív ráhatás tartósságától.

Pár százezres összegtől több tízmilliós összegig terjedhet a kártérítés mértéke. A kártérítési igény felmérésekor személyre szabottan határozzuk meg a várható kártérítés összegét.

A balesetet mind a károsultnak, mind a károkozónak be kell jelentenie az európai baleseti bejelentőlappal.
A baleset károkozója 8 napon belül köteles a saját felelősségbiztosítójának a bejelentést megtenni, a vétlen károsult 30 napon belül köteles kárigényét a károkozó biztosítójához eljuttatnia.

Amennyiben ismeretlen gépjármű okozta a káreseményt:
A károsultnak 30 napon belül kell bejelentenie a kárigényét a Magyar Biztosítók Szövetségénél. (Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf. 236.)

Ha nem rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással az üzembentartó:
A bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles bejelenteni a kárrendezési irodának. Ha csak díjtartozása van, a biztosító a díjjal fedezett időszak végét követő 30 napig még köteles a kockázatvállalásra.

A kártérítési igény érvényesítésénél fontos szempont, hogy a jogalap tisztázott legyen (ehhez némely esetben elengedhetetlen a büntetőügyet lezáró jogalapi irat), maradandó egészségkárosodás esetén annak mértéke meg legyen állapítva, a végállapot kialakult legyen. Szintén fontos, hogy valamennyi szükséges, a kártérítési igényt alátámasztó dokumentum rendelkezésre álljon.

Amennyiben a fenti iratok és körülmények már beálltak, úgy a végleges kártérítési javaslatot meg tudja tenni a kártérítés fizetésére kötelezett szerv. Ilyen esetben az eljárás 3-6 hónap.

Ellenkező esetben a fentiek beálltáig előleg igényelhető, ilyenkor a kártérítési eljárás hosszadalmasabb, 6-12 hónapig is eltarthat.

A rövid kártérítési eljárás azonban nem feltétlen a legkedvezőbb is egyben. Ilyenkor sok esetben elhamarkodottan dönthet minkét fél, így nem feltétlen jut hozzá a károsult a jogos kártérítéshez.

A cél az, hogy a károsult vagyoni kárainak kiküszöbölése megtörténjen, és olyan sérelemdíj kerüljön megállapításra, ami némiképp ellensúlyozza a baleset okozta életvitelbeli elnehezülést, maradandó károsodást.

1. jogalapi iratokra (rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratok)
2. orvosi iratok (leletek, kórházi zárójelentések, szakértői vélemények, stb.)
3. vagyoni károk alátámasztására számlák, egyéb bizonyító erejű dokumentumok
4. keresetkiesés esetén keresetigazolás

Ingyenes konzultáció során tájékoztatjuk Önt a lehetőségeiről. Amennyiben szeretne élni személyiségi jogaival és meg szeretné kapni a jogos kártérítést, úgy sikerdíj ellenében vállaljuk az ügye képviseletét.

Előzetes költség Önnél nem merül fel, minden költséget mi viselünk. A sikeres kártérítési eljárás végén a megszerzett kártérítési összegből, előzetes megállapodás alapján jár szolgáltatásunkért a sikerdíj.

A Szolgáltatásunk menüpont alatt a díjazásunknál kifejtettük, miért hiszünk a sikerdíjban és miért vállaljuk az ügyeket sikerdíj ellenében.

A Jogos Kártérítés Kft. küldetésének tartja, hogy főként a közlekedési balesetben és egyéb (munkahelyi, stb.) balesetben sérült vétlen személyeknek segítségére legyen a kárügyintézés során. Fontosnak tartja, hogy a károsultak élhessenek személyiségi jogaikkal és megkapják azt a jogos kártérítést, ami megilleti őket!

Célja, hogy ha már a szerencsétlenség be is következett, abból a lehető legjobbat kihozva segítse Ügyfelei életét a kártérítés fizetésére kötelezett biztosító (vagy egyéb szerv) által folyósított sérelemdíjjal, járadékkal és vagyoni károk térítésével. A káreseményt nem lehet meg nem történtté tenni, azonban enyhíteni lehet a negatív hatásain.

A fentiek alapján minden károsultat arra buzdítunk, hogy éljen személyiségi jogaival, ne hagyja a biztosítók zsebében a jogos kártérítését!

Közlekedési baleset alatt egy jármű mozgásából eredően okozott balesetet értünk. A közlekedési baleset több okból is bekövetkezhet (szabálysértés, szándékosan vagy véletlenül előidézett) és annak következményei szerteágazók lehetnek. A személyi sérülésnek a jármű által okozott balesettel összefüggésben kell keletkeznie, hogy kárigénnyel élhessen a károsult.
Fontos tudni!Gépkocsivezetőként csak akkor jogosult kártérítésre, amennyiben nem ő a károkozó.

Utasként akkor is jogosult a károsult kártérítésre, amennyiben a károkozó autójában ült! így pl. a károkozó gépkocsivezető utasként helyet foglaló felesége, gyermeke, etc. is jogosult kártérítésre!

Elhunyt közeli hozzátartozó esetén akkor igényelhető kártérítés, amennyiben nem az elhunyt okozta a balesetet.
Amennyiben a károsult magatartása hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez, akkor közrehatás alkalmazandó, azonban ekkor is jár kártérítés!

Szemtanúként:
Közlekedési baleset során azonnal álljunk meg és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Amennyiben igen, úgy lehetőségeinkhez és képességeinkhez mérten próbáljunk meg segíteni és mérjük fel a sérültek számát, valamint sérüléseik súlyosságát. Ezt követően hívjuk a mentőket a 104-es telefonszámon, valamint a rendőrséget is értesíteni kell. Amennyiben a roncsolódott gépkocsiba szorult valaki, úgy a tűzoltók segítségét is kérni kell.

Baleset részeseként:
Közlekedési baleset bekövetkezésekor a rendőrséget mindenképp érdemes kihívni a helyszínre, ugyanis később felfedezett sérülések esetén a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat ők hitelt érdemlően rögzítik.
Kisebb koccanás esetén, ha a károkozó elismeri felelősségét, elég a kék-sárga baleseti bejelentőt kitölteni. A baleset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosításról szóló adatokat. A károkozónak 8 napon be kell jelentenie a saját biztosítójához a balesetet.

A baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérültek védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Előtte azonban érdemes fényképeket készíteni, hogy a gépjárművek egymáshoz viszonyított és az úthoz viszonyított helyzete jól rekonstruálható legyen.

A kiérkező rendőröktől az általuk készített feljegyzésekből, jegyzőkönyvből a helyszínen nem lehet másolati példányt kapni. Hiteles másolati példányt mind az okozó, mind a sértett illeték lerovását követően kaphat.

A balesetet a károsult és a károkozó is köteles bejelenteni a baleseti bejelentő bemutatásával 8 napon belül. A károsultnak 30 napja van arra, hogy kárigényét a károkozó kötelező felelősség-biztosítójánál jelezze.

A vagyoni károk egy részét laikusként is fel lehet becsülni, azonban a mindenre kiterjedő, részletes kártérítési igény kidolgozását és kárrendezést érdemes szakemberre bízni. Ezáltal lehet kihozni az adott ügyből a jogos kártérítést, ami a károsultat megilleti.

Amennyiben nem rendelkezik kötelező felelősség-biztosítással az okozó gépjármű, úgy a MABISZ Kártalanítási Számla kezelője rendezik a károkat. A károsult így nem esik el a kártérítéstől.

Ismeretlen gépjármű által okozott károknál nem terjed ki a MABISZ fizetési kötelezettsége. Súlyos sérülés, vagy halál esetén azonban igen, így ott kell érvényesíteni a kárigényt.

Ingyenes konzultáció során tájékoztatjuk Önt a lehetőségeiről. Amennyiben szeretne élni személyiségi jogaival és meg szeretné kapni a jogos kártérítést, úgy sikerdíj ellenében vállaljuk az ügye képviseletét.

Előzetes költség Önnél nem merül fel, minden költséget mi viselünk. A sikeres kártérítési eljárás végén a megszerzett kártérítési összegből, előzetes megállapodás alapján jár szolgáltatásunkért a sikerdíj.

A Szolgáltatásunk menüpont alatt a díjazásunknál kifejtettük, miért hiszünk a sikerdíjban és miért vállaljuk az ügyeket sikerdíj ellenében.

Amennyiben külföldön okozott/szenvedett el közlekedési balesetet, lehetőség szerint minden esetben kérjen rendőri intézkedést. Töltse ki a másik féllel közösen az európai baleseti bejelentőt, és annak egyik példányát őrizze meg. Ezen kívül ne írjon alá semmit, a felelősség bizonyítására ne fogadjon el olyan idegen nyelvű iratot, amelyet nem ért. Tisztázni érdemes, hogy a másik félnek van-e érvényes kötelező gépjármű-felelősség biztosítása.

Amennyiben úgy értékeli, hogy a külföldi hatósági eljárás súlyosan sérti érdekeit, forduljon a helyi nagykövetséghez.

Magyarországi hazaérkezése után 8 napon belül jelentse be a kárt a saját biztosítójánál.

Érdemes tudni, hogy:
a, Magyar gépjármű által külföldön okozott kárért az üzembentartó magyarországi biztosítója fizet a külföldi biztosítási partnerein keresztül. Ebben az esetben a külföldi állam jogrendjét veszik figyelembe a biztosítási kár rendezésekor.
b, Ha külföldi gépjármű okozott balesetet a Magyarország területén, akkor a magyar jog lesz az irányadó.

A biztosítók a gépjárművekben keletkezett károkat rendszerint megtérítik. Azok a károsultak, akik nem kellőképpen tájékozódottak, azt gondolják, hogy ezzel véget ért a kártalanítás.

Személyi sérülés esetén azonban az alábbi károk is érvényesíthetők:

a, Balesetben sérült, vagy tönkrement ingóságok térítése. (pl. sérült ruházat, eszközök, stb.)
Az ingóságok térítése általában számla ellenében, vagy egyéb bizonyító erejű dokumentum alapján valósul meg.

b, Indokolt kiadás (bérgépjármű, gyógykezelések, gyógyszerköltség, ápolás és gondozás költsége, háztartási és ház körüli kisegítő költsége, látogatás költsége, közlekedési többlet, rezsi többlet, szakmai átképzés költsége, stb.)
A fenti kiadások indokolt esetben, az életszerűség figyelembe vételével kerülnek térítésre.

c, keresetkiesés, elmaradt haszon
A táppénzes időszak tartama alatt, vagy indokolt esetben a teljes gyógyulásig az átlagkereset és a táppénz közti különbözet kerül térítésre, hogy az eredeti állapotot lehessen helyreállítani.

Külön kell említést tenni a sérelemdíjról:
A sérelemdíj összegét befolyásolja a károsult életének tartós elnehezülése, a lelki és fizikai fájdalom (ami a sérülések elszenvedéséből fakad), esztétikai károsodás. A kórházi kezelések időtartama és a beavatkozások súlyossága, a maradandó fogyatékosság vagy egészségkárosodás beállása. Lelki problémák és betegségek kialakulása, súlyosbodása (pl. poszttraumás stressz, depresszió, stb.) Közeli hozzátartozó elvesztése esetén az elhúzódó, tartós és kóros gyászreakció.
Mindezek befolyásolják a sérelemdíj összegét és az eset megítélését.

A járadékról:
Egy meghatározott időre, vagy akár élethosszig tartó rendszeres juttatás, amit különböző jogcímeken lehet érvényesíteni (tartáspótló járadék, rehabilitációs járadék, fokozott erőkifejtéssel végzett munka járadéka, stb.)

Valamint a kamatról:
A baleset időpontjától a megítélt kártérítési összeg után a kártérítés fizetésére kötelezett szervnek kamatot is fizetnie kell.

A kár bekövetkezése után a bejelentési határidőkre érdemes odafigyelni. A kártérítési eljárás lefolytatását azonban érdemes szakemberre bízni.

Amennyiben megtisztel minket bizalmával, az alábbiakban informálódhat a kártérítési eljárás várható menetéről:

1. lépésként ingyenes konzultációt biztosítunk az Ön számára (ebbe bele tartozik a káresemény jogalapi bírálata, elszenvedett sérülések felmérése, anyagi károk és sérelemdíj előzetes becslése)
2. lépésként megtörténik a szükséges iratok beszerzése
3. lépésként tanácsadás folyik (peren kívüli eljárás ismertetése)
4. lépésként kiválasztjuk a szakavatott jogi képviselőt
5. lépésként összeállítjuk kárigényét, benyújtjuk a biztosítóhoz vagy egyéb kötelezett szervhez
6. lépésként elkezdődik a kárügyintézés, kárigény érvényre juttatása a cél
7. lépésként szükség esetén igazságügyi orvosszakértő kerül bevonása
8. lépésként megtörténik a kárügy lezárása megfelelő kártérítési összeg kifizetése esetén

Amennyiben a fenti folyamat nem vezet a jogos kártérítés folyósításához (részkifizetések, vagy nem megfelelő összegű kártérítés), polgári peres eljárás a javasolt.